Szagjelz�sek:

A kan kuty�k vizelet�kkel jel�lik meg a ter�let�k hat�rait. Egyedenk�nt v�ltoz� szag� k�miai anyagokkal (feromonokkal). Az ivar�rett h�mek a l�bukat felmelve bocs�tanak ki kev�s vizeletet.
Gyakran kaparj�k a f�ldet, hogy ujjaik k�z�tt l�v� mirigyek v�lad�k�val is hagyjanak maguk ut�n szagnyomot.
A szuk�k �s a kanok magatart�sa elt�r�, mivel a h�mek 3� gyakrabban "�r�tenek."

Agresszi�, beh�dol�s:

Az ellens�ges viszonyban �ll� kanok sz�mos gesztussal hozz�k a m�sik tudom�s�ra sz�nd�kaikat. Beh�dolnak, vagy fenyeget� testart�st vesznek fel. A t�mad�sra k�sz�l� kutya jellemz�i: meredt �ll�s, egyenes, magas faroktart�s, felborzolt sz�r a h�ton, nyitott sz�j� vicsorg�s, kiny�jtott nyak.
A beh�dol� kutya jellemz�i: beh�zott farok, h�tracsapott f�lek, lapul�s, esetleg megpr�b�l elmenek�lni a domin�nsabb eb el�l. A lapul�sn�l a nyakat, vagy a kutya tork�t lehet a legjobban l�tni, �gy ha nem kegyelmezne a domin�nsabb kutya, �tharaphatja. De a beh�dol� kuty�t csak elv�tve t�madj�k meg t�rsai.

T�rsas l�ny:

M�g ha k�zdenek is a rangsorban elfoglalt hely�k�rt, m�gis keresik egym�s t�rsas�g�t. Az emberek t�rsas�g�t is keresik. A lak�sban tartott kuty�k heves farokcs�v�l�ssal �dv�zlik a gazd�jukat, �s �ltal�ban nem ugatnak.